Katalin Fejes – second-year student in the Interdisciplinary Research Program of the Doctoral School of Sociology at Eötvös Loránd University. As an employee of the Hungarian National Film Archive, she has studied the works of Hungarian and universal film history for two decades. Since 2016, she has been the main communication and cultural consultant of Forum Hungaricum Kft. Her research examines Hungarian social history from the turn of the century to nationalisation, in connection with the history of Jewish-owned fashion salons and the social embeddedness of the owners.
This paper takes a novel approach to exploring the relationship between fashion salons and sound films in making the image of the modern woman in the 1930s. In this period, liberal cultural tendencies contradicted the increasingly authoritarian political trends in Central Europe. In Hungary, sound films transformed the fashion industry, and fashion salons were quick to respond by creating new clothing for the modern women. This paper investigates the figure of the modern woman as it appeared in newspapers, fashion magazines, and sound films. The type of independent, purposeful woman shown in the films, with her confidence, fashionable costumes, and romance, became an ideal for young women. As dressmakers for film actresses, fashion salons played a significant role in conveying the Western style of dress. They influenced the collective representation of a generation through the representation of film actresses. However, the popularity of the “modern woman” turned out to be temporary in society, which was increasingly subjected to authoritarian policies in the shadow of European fascism. After 1938, the film industry was transformed; film directors and actors or actresses of Jewish origin were forbidden to continue their profession. Curiously, the discriminatory legislation did not touch the fashion salons, which continued to exist and started to produce traditional clothes. This paper puts these contradicting processes in context.
Bibliografia
Barthes R. 1985. Die Sprache der Mode, transl. H. Brühmann, Suhrkamp.
Bourdieu P. 1978. A társadalmi eg yenlőtlenségek újratermelődése (The Reproduction of Social Inequalities), transl. P. Adam, Zs. Ferge, P. Lederer, Gondolat.
Divatposta. 1932. Színházi Élet (Theatre Life), vol. 44(22), p. 94.
Forró P. 1933. “Miért veszedelmesebb a mai nő a réginél” (“Why Contemporary Woman Is More Dangerous than the Previous Kind”), Színházi Élet, vol. 23(47), pp. 89–92.
Glatz F. 1974. “Polgári fejlődés és nacionalizmus Magyarországon a XIX. században: Eszmetörténet és társadalomtörténet” (“Bourgeois Development and Nationalism in Hungary in the Nineteenth Century: History of Ideas and Social History”), Történelmi Szemle, vol. 17(1–2), pp. 248–260./// Guthy B. 1937. “Aki a filmsztárokat öltözteti” (“The One Who Dresses Film Stars”), Színházi Élet, vol. 27(8), p. 88.
Gyáni G., Kövér Gy. 1998. Mag yarország társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig (Social History of Hungary from the Reform Era until World War II), Osiris.
Horthy M. [Mrs Horthy]. 1938. “Rádiószózat a magyar szegények és a magyar ruha érdekében” (“Radio Speech in Favour of the Hungarian Poor and Hungarian Dress”), Budapesti Hírlap, vol. 58(65), p. 3.
K.E. 1941. “Filmről filmre – Európa nem válaszol” (“Film by Film – Europe Does Not Respond”), Élet, vol. 32(13), p. 260.
Kapelner Zs. 2018. “A kritika radikalitása. A frankfurti iskola és a kritikai elmélet” (“Radical Critique: The Frankfurt School and Critical Theory”), [in:] Marx… Interpretációk, irányzatok, iskolák (Marx – Interpretations, Tendencies, Schools), eds. A. Antal, Gy. Földes, V. Kiss, Budapestvilág, pp. 259–273.
Kremer R.S. 2006. Broken Threads: The Destruction of the Jewish Fashion Industry in Germany and Austria, Berg Publishers.
Laczkó G. 1934. A „szép” az életünkben (The “Beauty” in Our Life), Est Lapkiadó.
Lakatos L. 1934. A szépség jövője (The Future of Beauty), Est Lapkiadó.
Lubovszky L.K. 1923. “A női divat művészete” (“The Art of Female Fashion”), Színházi Élet, vol. 12(45), pp. 64–65.
Lukács Gy. 1971 [1923]. A történelem, mint osztálytudat (History as Class Consciousness), Magvető.
Magy. Tud. 1943. “Rendeletet adtak ki a filmszínésznők öltözködésének ellenőrzéséről” (“A Decree Issued on the Control of Actresses’ Dresscode”), Kárpáti Híradó, vol. 20(19), p. 4.
Magyar Világhíradó (Hungarian World News). 1934. December (vol. 563).
Pálmai J. 1935. “Pesti nő, párizsi nő, német nő, szláv nő” (“Women from Pest and Paris, German and Slavic Women”), Az Est hármaskönyve, vol. 12, pp. 125–129.
Peat M.O. 1937. “Egy divatvezér kulisszatitkai” (“Behind the Scenes of a Fashion Dictator”), Pesti Napló, vol. 88(93), pp. 37–38.
Radó É. 1937. “A mai lány” (“Contemporary Girl”), Pesti Napló, vol. 88(293), p. 74.
Részrehajlhatatlan. 1930. “Önnek tetszik a modern nő? A modern nő az esztéta, író, képzőművész, orvos és színművész felfogásában” (“Do You Like the Modern Woman? The Modern Woman in the Perception of an Aesthete, an Artist, a Writer, and an Actor”), Újság, vol. 6(4), pp. 7–8.
Roberts A.L. 2013. History of American Fashion During the Hollywood Golden Age, Texas Christian University.
Simmel G. 2009. A társadalmi differenciálódásról. Szociológiai és pszichológiai Vizsgálódások (On Social Differentiation: Sociological and Psychological Studies), transl. J. Weiss, Gondolat Kiadó.
Szász Z. 1929. Írott film a divat fejlődéséről (Written Film on the Development of Fashion), Est Lapkiadó Rt.
Szekfű Gy. 1989 [1920]. Három nemzedék, és ami utána következik (Three Generations and What Comes Afterwards), ÁKV-Maecenas.
Thaly K. 1895. “Felszólalás a parlamentben” (“Speech in Parliament”), Képviselőházi Napló, 30 January.
Ungváry K. 2013. A Horthy-rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Mag yarországon (The Balance-Sheet of the Horthy Regime: Discrimination, Social Politics and Antisemitism), Jelenkor.
Weis I. 1930. A mai mag yar társadalom (Contemporary Hungarian Society), Magyar Szemle Társaság.
Westphal U. 2019. Fashion Metropolis Berlin 1836–1939: The Story of the Rise and Destruction of the Jewish Fashion Industry, Seemann Henschel.
Filmography:
-as tempó (120 Kilometers an Hour), director: Kardos L., 1937.
A hölg y eg y kissé bogaras (The Lady Is a Little Crazy), director: Ráthonyi Á., 1938.
A kék bálvány (The Blue Idol), director: Lázár L., 1931.
A kölcsönkért kastély (The Borrowed Castle), director: Vajda L., 1937.
Áll a bál (The Ball Is On), director: Bánky V., 1939.
Az én lányom nem olyan (My Daugther Is Different), director: Vajda L., 1937.
Az Európa nem válaszol (No Answer from Europe), director: Radványi G., 1941.
Az új rokon (The New Relative), director: Gaál B., 1934.
Balkezes ang yal (Left-Handed Angel) director: Ráthonyi Á., 1941.